2016. november 12., szombat

Arturo Pérez-Revete: A vívómester- avagy a nő árnyéka a férfiszíven

Végre a kezembe került egy olyan könyv, amiről úgy éreztem, érdemes megörökíteni egy bejegyzésben! Szeretem az olyan olvasmányokat, amik több fronton képesek felkelteni az érdeklődésemet, és A vívómester kifejezetten ezek közé tartozik.

Fülszöveg:
Madrid, 1868. Forr a nyár, forrong a politika. II. Izabella királynő hatalma megrendült, az ellenzék emigrációban szervezkedik, egymást érik az összeesküvések. A hatalmi harcoktól megcsömörlött Ayala márki nyakig merül az élvezetekbe: szerelmi kalandokkal, szerencsejátékkal tölti napjait, és vívóleckéket vesz Spanyolhon legjobb mesterétől.
Maestro Astarloa nem ártja magát a politikába. Ő másféle ideálok követője, divatjamúlt Grál-lovag. Urakat és úrfikat oktat a kardforgatás nemes művészetére, eljár kávéházi asztaltársaságába, esténként pedig, otthoni magányában szakkönyvet ír: a védhetetlen szúrás titkát keresi. Mígnem egy napon levelet kap egy rejtélyes ifjú hölgytől, és minden megváltozik…



A történet:
Adott egy vívómester, aki már ötvenes éveit taposva úgy érzi, a világ túl gyorsan változik körülötte, az ő értékrendje túlságosan eltér a nála alig fiatalabb kortársaiénál. (Vajon ki ne érzett volna ilyesmit a mi rohanó/ rohanmtempóban változó világunkban? Lehet, hogy mégsem a 21. század sajátossága, hogy a hirtelen átalakuló normákat a benne élők is alig tudják követni?) Szóval vívómesterünknek a három testőr korába kellett volna születnie, mégis az 1868-as változó világ jutott osztályrészéül. Köré fonódnak a szálak, behálózza őt a történelem, az aktuál politika és  különböző bonyodalmak szövevényes hálója, miközben ő ezzel mit sem törődve csak a saját szakkönyvének megírásával foglalkozik (ez is milyen emberi..).


Ami tetszett: 
Volt benne egyszerre filozófia, történelem, sport és krimi. És egyik sem ment a másik rovására a történetben, ami szerintem elég nehezen kivitelezhető bűvészmutatvány.

Sokat tanultam a vívásról (a szókincsem bámulatosan gyorsan bővült csörte, asszó és ehhez hasonló szavakkal, ami többeknek is feltűnt :D), sok érdekes felvetést olvastam, és végigizgultam a végkifejletet, a meghökkentő lezárást. A legutolsó mozzanatok különösen ledöbbentettek, kifejezetten izgalmas volt! A stílusa pedig igazi, finoman megírt, jóízű regény, aminek minden szavát ropogtatni lehet olvasás közben.

Ajánlom: Magamból kiindulva 17 éves kor fölött, fiúknak, lányoknak, fiatalabbaknak és idősebbeknek egyaránt, akiket érdekel egy szép korrajz Spanyolországról, és szeretik a szépen kidolgozott, egyszerűbb csavarokkal megtűzdelt krimiket. Valamint olyanoknak, akiket érdekel a vívás... :)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése