2015. április 8., szerda

12. Nonek mese: Húsvéti lánykérés

-No, készen álltok egy húsvéti történetre?- kérdezte Nagyapa elmosolyodva, ugyanis egy egész kis hímestojás-gyár fogadta a nappaliban: mind azon serénykedtünk, hogy minél szebbre fessük Nagymama frissen főzött tojásait.
-Jajj, csak nyuszit ne, azt már úgy unom...- Forgatta a szemét Benedek, akit mindig azzal piszkáltunk, hogy retteg a nyulaktól.
-Eszembe sem jutott, Benedek. -Kérte ki magának Nagypapa mókázva.- Vannak ám vidékek, ahol még hírből sem hallottak nyulakról, mint például Pirinyópuszta lakói.
Erre mind felkaptuk a fejünket, hiszen Pirinyópuszta már névről is egy olyan helynek tűnt, ahol mindenféle izgalmas dolgok történhetnek az emberrel. Főleg, ha Nagypapa meséli. Így tojásfestés közben gondolataink elkalandoztak, és máris a pipacsok tövében húzódó apró falucskában jártak, ahol Lassú Lőrinc, a falufutár épp sanyarú sorsát siratta.
-Te Lőrinc, te még a szokásosnál is lomhább vagy ma!- Nyüzsgött Hanga hangya a csigán kapaszkodva.- Nem olyan pezsgő az élet itt Pirinyóban, de azért még ma oda szerettem volna érni a bolyomba. A királynő nagyon mérges lesz rám, ha kések a postával, ráadásul ma tartjuk a peterakó ünnepélyt!
-Tudom, tudom, de nincs kedvem sietni, letör a letargia...
-Mi a manó? Itt a tavasz, mindenki kicsattan az örömtől, és téged mégis bánt valami, te rétilajhár? -Csipkelődött tovább az ideges hangyácska.
- Rajtam már a tavasz sem segít. Rájöttem, hogy hiába kérném meg az én gyönyörű Csiga Csillám kezét...- Panaszolta reményvesztetten Lőrinc csiga.
-Miért kérnéd hiába? Már régen tervezitek a közös jövőtöket, nem?
-Csigacsalád, csemeték, csodaszép feleség... Csak épp az összeköltözés lehetetlen: hiába próbáltam, nem tudom kibővíteni a  házikómat. Nincs mit tenni, egyszemélyes ez a kis Csavar-Lak.
-Hát ez a baj?- rikkantotta Hanga.- Szólhattál volna korábban édes komám, még ma éjjel megkéred Csilla kezét, ugyanis tudom mi a megoldás: egy Ikerház!
-Erre nem gondoltam!- Örvendezett Lőrinc.
-Üsse kő, elkísérlek a lánykérésre, már úgy is lekéstem a húsvéti ünnepélyes peterakás idejét.- Lelkesedett Hanga is, így rögtön elindultak a megszokott ráérős tempóban a Csillaház felé...

Épp húsvéthétfő hajnalán értek a hosszú út végére, így Lassú Lőrinc úgy döntött, egy locsolóverssel kéri meg a különleges csigalány kezét. Gondosan kiválasztott egy kövér harmatcseppet, odakúszott a Csillaház tövébe, és rákezdett szerenádjára:
-E szép ajtón bekopogék,            
Ha nem bánják, locsolkodnék.
Megöntözném harmatcseppel
Óvnám szívvel, szeretettel.
Egy lélekben, iker házban, 
Éljünk boldog házasságban!

Ennek a szép versikének már Csilla sem tudott ellenállni, kerek kis ablakán kikukucskálva azonnal igent mondott az ajánlatra, és azóta is ők Pirinyópuszta legboldogabb csigacsaládja. Hanga pedig azóta is büszkén hangoztatja, ha Lőrinccel találkozik:
-Látod komám, semmi sem lehetetlen, csak meg kell találni a megoldást!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése